Hát végül mégis megvolt a fürdés a Fekete Tengerben. Sehol senki, eldobáltunk pólót-gatyát és mezítelenül gázoltunk a habokba egy kis úszásra. Hatalmas élmény érezni, ahogy a Duna vize nyom ki a nyílt tenger felé amint egy hét után végre miénk és csak a miénk volt a világ. Kis szárítkozás és nem publikus fotózás után gyorsan lencsevégre kaptuk még a nulladik kilométerkövet, azután csónakon vissza a civilizációba. Ja, és készítettem egy kis fejlécképet jövendő weboldalunkhoz is.
2009. május 18., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése